Egy varázslatos sziget: Korzika

Egy varázslatos sziget: Korzika

„Kakukkfű, mandulafa, fügefa, gesztenyefa … könnyű és finom illata … a fenyő észrevétlen susogása, s egy csepp rozmaring és levendula … barátaim, ez az illat Korzika!” (Uderzo és Goscinny)

És valóban tavasszal a szigetet az ősbozótos (macchia) növényeinek illata járja át. „Az ember még meg sem látja Korzikát, és már érzi illatát” – mondta a szigetről Korzika híres szülötte Bonaparte Napoleon.

A görögök Korzikát „Kalliste”, a „Legszebb” néven emlegették. Szépsége a legelső fogalom, ami eszünkbe jut róla. Tájainak változatossága, fényei, a szaggatott, vad sziklák és lágy völgyek közötti meglepő egysége, a magas fenyvesekkel teli erdők, a homokos, sziklás tengerpartok is mind elkápráztatnak. A legelső dolog, ami szembetűnik, az a tenger és a hegy, s a természet minden formája közti tökéletes harmónia, mely olyan érintetlen, mint a világ teremtésének első reggele.

Korzika egy sziget, mely dúskál a fényben, az ízekben és az illatokban… Az ezerarcú sziget szintén találó jelző Korzikáról szólva, mert olyan, mint egy nagy könyv, melyben lapozgatva egymás után fedezzük fel titkait. A fellegvárak és falvak szigorú és büszke arculatát, barokk templomainak népies kedélyességét, a genovai őrtornyok füzérét, de mindenekelőtt természeti szépségeit, a kristálytiszta, türkizkék öblöket, a magas hegyeket, a vadregényes folyóvölgyeket, a szédítően meredek sziklafalakat és a hegyekben megbúvó, múltat idéző falvakat, ahol Korzika szíve dobog.

Korzika igazi kis paradicsom, “karnyújtásnyira” a Földközi-tenger szívében. Franciaország egyik megyéje, a francia partoktól 180, míg az olasz kikötőtől (Livorno) 80 km-re fekszik. Területe 8680 km², állandó lakossága kb. 250.000 fő. A sziget keleti-nyugati szélessége 80 km (a hegyek miatt az átkelés 3,5-4 óra!!!), északi-déli irányban pedig 183 km hosszú.
A szigeten számos Nemzeti park és természetvédelmi terület található.
A nyugati parton fekvő Scandola-félsziget, valamint a Porto-i öböl és a Les Calanches (vörös sziklák) területe az Unesco védettsége alatt áll.

Az első ember 7000 évvel ezelőtt jutott el a sziget területére. Az évszázadok során a sziget több vonatkozásban is elszenvedte a történelem viszontagságait. Egymás után jöttek föníciaiak, etruszkok, karthagóiak, görögök, rómaiak, pisaiak, genovaiak, aragóniaiak, franciák, angolok …
Az ember megjelenésének leglátványosabb nyomai, a kőasztalok (dolmenek) és a kőemlékek (menhirek) az i.e. IV-II. évezredből származnak. Ezek az emlékek legnagyobb számban a Filitosa-i feltárás helyszínén láthatóak.
Sokan harcoltak a sziget elfoglalásáért, hiszen stratégiai szempontból fontos volt a fekvése. A 11. és 18. század közepe között pisai, majd genovai fennhatóság alatt állt a sziget. Ezekből az időkből származnak a négyszögletes és kerek védelmi őrtornyok a partok mentén, melyekből közel 90 napjainkban is őrzi az egykor itt élő népek nekünk szóló üzenetét. Az őrtornyok kínálta, szemet gyönyörködtető kilátásban magunk is részesülhetünk, felkeresve azokat, melyek még ma is látogathatóak (pl. Portoban).

A szigetet körülölelő 1000 km hosszú partszakasz mentén szebbnél szebb, hosszan elnyúló fehér homokos tengerpartot, öblöket, a természet ereje által formált, sziklákkal tarkított, érintetlen partvidéket találunk.
Ahhoz, hogy a szépség szigeteként emlegetett Korzika számtalan, rejtett kincsét felfedezzük, nyaralásunk alatt feltétlenül érdemes hosszabb-rövidebb időre megválnunk a tengerparttól.

Egy korzikai utazás fontos kelléke a hátizsák és a hegymászó bakancs is a fürdőruha mellett.

A szigetet hosszában kettéválasztó hegyvonulat közel negyven, 2000 m feletti hegycsúcsával és a közöttük megbúvó tengerszemekkel a túrázás szerelmeseinek nem mindennapi élményt tartogat.

Ezért is mondják Korzikáról: „Egy hegy a tengerben”.

Utazzunk el gondolatban a kanyargós Cap Corse-tól kezdve, – mely egy észak felé mutató ujjra emlékeztet – a sziget legdélebbi pontjáig, a lenyűgöző fekvésű Bonifacio-ig, mely egy mészkőfennsíkon épült város.

De mi lehet a hasonlóság a hegymászók paradicsoma, a Bavella hegycsoport dolomitos gránitcsúcsai, szélborzolta fenyvesei és Balagne között, mely nem több, mint egy derűs, tengerre letekintő olajliget? Mi kötheti össze a keleti síkság csendes tavacskáit a Porto-i öböl elképesztő szikláinak robajával? Mi tartja össze Corte-t a Restonica-völgy vadregényes tájával és az Ajaccio-i öböl méltóságteljes tengeri vidékével? Mi a közös a a Sanguinaires szigetekben és a sziget közepén elterülő Castagnicciaban (Gesztenye vidék)? Mi az összefüggés a sziget legmagasabb pontja, a Monte Cinto zord csúcsa és annak mufloncsordái, illetve a Lavezzi-szigetek között, ahol olyan átlátszó a tenger, hogy a mélytengeri állatok édenkertjeként emlegetik és ahol szinte elvész Korzika és Szardínia határa.

Korzika nem csupán egy sziget, inkább egy szigetcsoport, melynek minden tagja sajátos varázst és titkot rejt magában. Minden része sok-sok türelmet, időt és valóságos felkészülést kíván meg ahhoz, hogy megérthessük és szerethessük.