Magyarország legészakibb régiójában fekvő, a szlovák határ mentén elhelyezkedő Borsod-Abaúj-Zemplén megye hazánk második legnagyobb területű és népességű megyéje. Nevében a történelmi Magyarország három egykori vármegyéjének emlékét őrzi.
Az északi tájegység rengeteg kulturális, történelmi és természeti kincset rejt.
Magyarország területéről nyolc helyszín került fel az UNESCO világörökségi listájára, melyek közül kettő a megye nevéhez fűződik.
A világhírű Tokaj-Hegyalja 2002-ben bekerült a Föld legnevesebb borászati régióinak előkelő társaságába.
Ahogy azt a régi mondás is tartja, “Tokaji, a borok királya és a királyok bora”.
Ezek a dicsérő szavak XIV. Lajostól származnak, miután először megízlelte a térség fenséges nedűjét.
A hosszú múltra visszanyúló borkészítési hagyományokkal rendelkező Tokaj-Hegyalja 5000 hektár szőlőtermesztő területen fekszik, melynek leghíresebb borkülönlegessége a Tokaji Aszú.
(Készítéséről részletesebben a magyarországi borvidékekről szóló leírásunkban foglalkozunk).
A világszerte is neves magyar bort már a világháborúk előtt is jól ismerték Európában, azonban ne feledkezzünk meg a vidék más híres borairól sem, melyek között a Tokaji Furmint, a Tokaji Hárslevelű, vagy a Tokaji Sárgamuskotály is nagy népszerűségnek örvend.
Többek között lehetőség nyílik kincskereséssel és borkóstolással egybekötött pincesétákra is, ahol a látogatók több mint 500 éves pincefalak között barangolhatnak.
A történelmi hangulat, a pincék látványvilága és a színvonalas borkóstolók mind-mind felejthetetlen élményt nyújtanak.
Ha Tokajban járunk, nem érdemes kihagyni a Világörökségi Bormúzeum meglátogatását sem, ahol megismerkedhetünk a térség múltjával, valamint interaktív tárlatok mutatják be a borvidék különlegességeit és érdekességeit.
Pincelátogatásokkal, borkóstolásokkal és egyéb borászati kérdésekkel kapcsolatban keressék irodánkat.
A szintén világörökségi kitüntetést elnyerő Aggteleki-karszt rejtélyes barlangjai mesébe illő túrákra csábítják az arra látogatókat.
Mind közül a leghíresebb a Baradla-Domica barlangrendszer, mely a maga 25 km hosszú területével Magyarország legrégebben kutatott és legismertebb cseppkőbarlangja.
Az aggteleki, vörös-tói, vagy a jósvafői túrák során színpompás cseppkőoszlopok, zászló-, függő-, illetve állócseppkövek gyönyörű képződményeit csodálhatjuk meg. Emellett megismerhetjük azok több millió évvel ezelőtti kialakulásának történetét is.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén található Magyarország legnagyobb ridegen tartott hucul ménese is, az a Kárpátokból származó lófajta, mely genetikailag a legközelebb áll a honfoglaló magyarok egykori lovaihoz.
Jósvafőtől 1 kilométerre, a gergés-lápai legelőkön természetes környezetükben tekinthetjük meg, leginkább a vadlovakra emlékeztető pompás állatokat az év bármely napján.
A lovaglás szerelmeseinek a jósvafői Kúria Lovasbázis jóvoltából lehetőségük nyílik megülni ezt a napjainkban ritkaságnak számító ősi lófajtát.
A megye természeti ékességei közé sorolható a Bükki Nemzeti Park, valamint a Zemplén térsége is, melyek számos izgalmas élményt tartogatnak számunkra.
A Zemplén Kalandpark a Sátoraljaújhelyet körülölelő csodálatos hegyek között bújik meg. Felkeresését mindenkinek ajánljuk, hiszen a kalandpark korosztálytól függetlenül, minden látogatónak számtalan élményt nyújt.
Libegő, bob pálya, mászófal, kalandpark, sípályák és tanösvények, valamint még számos egyéb szórakozási lehetőség várja az izgalmat kereső, aktív kikapcsolódásra vágyó turistákat.
A Magas-hegyi kilátóra felérve több száz kilométer távolságra ellátva csodálatos látvány fogad minket, viszont az adrenalin és az extrém kaland kedvelőinek még messze nem ez a csúcs.
A merészebb vállalkozók kipróbálhatják a legújabb, „Sólyom” néven ismert, 1036 méter hosszú átcsúszó kötélpályát is, mely nagy sebességgel repít át minket a Magas-hegy és a Szár-hegy között, s mindeközben gyönyörű panoráma tárul elénk.
Az extrém kötélpálya hazánkban egyedülálló és Európában is csak az alpesi területeken találkozhatunk hasonlóval.
Nem kell messzire utaznunk Sátoraljaújhelytől, hogy felfedezzük a Magyarország hivatalosan is legszebb természeti csodájának számító, emberkéz formálta Megyer-hegyi Tengerszemet, mely egy egykori malomkőbánya helyén alakult ki.
A hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete malomkőgyártásra kiválóan alkalmas volt, melyet már a középkorban is bányásztak, s melyet gabonaőrlésre, érczúzásra, sőt még paprika őrlésére is használtak.
Akkoriban az itt bányászott „pataki malomkövek” külföldön is igen népszerűek és keresettek voltak.
A megye székelyétől, Miskolctól pár kilométerre található Lillafüred szintén rendkívül népszerű kirándulóhely.
A szemet gyönyörködtető vízesés és függőkertek mellett csónakázhatunk a Hámori-tó vizén, felülhetünk az erdei kisvasútra, vagy megkóstolhatjuk a helyiek körében is népszerű lillafüredi pisztrángtelep frissen kifogott és elkészített halételeit.
Az ország ezen részén számos történelemről mesélő várra és várromra bukkanhatunk, itt található Boldogkő vára, a füzéri, a regéci, vagy a híres sárospataki Rákóczi-vár.
A kulturális kincsek között említésre méltó a környék tájmúzeumának otthont adó mezőkövesdi Matyó Múzeum, ahol a gyűjtemény által megismerhetjük a hajdani matyók népviseletét, népi életét és szokásait, vagy akár a jellegzetes háromosztatú parasztházak berendezési tárgyait is.
A híres matyó népművészet szerepel az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listáján is.