A FJORDOK KIALAKULÁSA

Európa térképen megfigyelhetjük, hogy Norvégia partvonala egyedi módon csipkézett a többi országhoz képest. Ezek a terjedelmes öblök befelé még több kisebb öböllé válnak szét, mintha egy óriás fa lombkoronájának lenyomatai lennének. Hasonló mintát fedezhettünk fel többek között: Izland, Kanada, Grönland, Chile, Dánia és az Antarktisz partvonalain. Ezeknek az öblöknek közös jellemzőjük, hogy messzire befelé nyúlnak a szárazföldre, többfelé ágazhatnak, meredek sziklafalak határolják. U, vagy parabola alakúak. Védelmet nyújtanak a tengerek/óceánok viharai ellen. Igen mélyek, még a nagy óceánjárók is gond nélkül behajózhatnak. Ezek a Fjordok.

1. Egy műholdkép a Norvég fjordokról. Forrás: NASA WorldWind

A szó eredete

A Fjord egy norvég szó, egy ősi viking kifejezéssel kapcsolatos: „ahol átutazol”, vagy eredeti nyelven: „der man ferder over” és a ferry „pferjde” szóból származik. (Angolul a ferry a kompnak a szava.) [1] Bizony a Skandináv félszigetre gyakran több tíz kilométerre is belehetett hajózni, a fjordokon keresztül. Sok viking települt le a fjordok partjainál. Maga a viking szó jelentésének az eredete is erre utal, Izlandi nyelven ugyanis a „Vík” jelentése öböl. A „Viking” öbölből kihajózót jelent. (Ez a szó csak később párosult a harcos tengeri rabló jelenséggel.)

Elsöprő erő

Milyen erő formálhatta ezeket a hatalmas öblöket? Lehetséges, hogy a folyók bővizű rendszere, vájta ki maga elött az utat? Nem. Folyók sok helyen ömlenek a tengerekbe és óceánokba, mégsem alakítottak ki ilyen felszínformákat. Egyébként is a folyók völgyei jellemzően V, a fjordoké U-alakú. A válasz egyértelművé válik, ha megtekintjük elhelyezkedésüket a világtérképen. Azt tapasztaljuk, hogy ezek a felszínformák főleg a magas, északi és déli szélességeken találhatóak, azaz az északi és a déli sarkhoz közelebb. Ahol, alacsony az évi középhőmérséklet. Így világossá válik, hogy a Fjordokat nem a folyó víz, hanem a mozgó jég marta ki.

2. A fjordok elhelyezkedése a világon. (Vörös színnel jelölve) Forrás: http://www.arcticsurfblog.com/ szerkesztett.

A gleccser

A mozgó jég, jégár azaz gleccserek [2] a magasabb területekről az alacsonyabbak felé csúszva, vájják ki az alattuk lévő puhább kőzeteket. Képződésük a hideghez kötődik. Hegységekben a hóhatár fölött egész évben havazik. A fennsíkokon és a magas völgyekben a sok hó rétegesen felgyülemlik. A lehullott friss hó kristályai között lévő pórusokban levegő található. Ahogy egyre gyarapodik a hónak a tömege, úgy törnek és préselődnek össze a réteges terhelés miatt az alsó rétegekben található kristályok, kiszorítva így a levegőt. Napsütés hatására a felső rétegek megolvadnak, így az olvadékvíz leszivárogva az alsó rétegekbe, kiszorítva

3. Az Alpokban található legnagyobb gleccser az Aletschgletcher. Valóságos jégtenger. Forrás: https://alpsinsight.com/

onnan a levegőt, ahol a hideg miatt újrafagy és jég keletkezik. Így lesz a friss puha hóból, kemény fagyott firm, vagy másnéven oromhó. Ez a tulajdonképpeni forrása a gleccsereknek. Ezt a területet akkumulációs, azaz felhalmozódási zónának nevezzük.

4. Jostedal gleccser norvégiában. Forrás: Wikipédia Készítette: G.Lanting

Ahogy ez a fagyott hóréteg elér egy bizonyos magasságot, instabillá válik és a gravitáció hatására elkezd lefelé folyni a lejtőn, alján a nyomás hatására megolvad a jég és így a hasán folyamatosan csúszik. Az így megindult jégár szépen lassan kimarja az alatta lévő kőzeteket U alakban és az így összegyűjtött hordalékot oldalt, illetve a jégár végénél lerakja. Ezek a Gleccser által szállított üledékek a morénahalmok. Ez a mozgás a vízfolyásoktól eltérően igen lassú. A leggyorsabb gleccser sebessége 45 méter/nap, a leglassabbaké általában 25 centiméter/nap. Fjordokat csak akkor alakítanak ki, hogyha elérik a tengert. Minél lejjebb csúszik a gleccser, annál magasabb az átlag hőmérséklet és annál intenzívebben olvad. A magasabb szélességű tájakon elég hideg van, hogy a gleccserek elérjék akár a tengerszintet is és fjordokat alakítsanak ki. Tudniillik, hogy nem minden gleccser tud kialakítani fjordokat.

Összefoglalás

A norvégiai fjordokat a tudomány szerint a földtörténet elmúlt 2 és fél millió évében vájták ki a gleccserek, melynek formálódásában nagy szerepet játszott a jégkorszak is. Norvégia partvonala a fjordok nélkül, 2500 km hosszúságú lenne, beleszámítva a fjordokat, öblöket és szigeteket ez a szám 26500 km -re nő. Ez több mint az eredeti partvonal tízszerese! Nem véletlenül hívják Norvégiát a fjordok országának! Itt találkozik a víz és a föld, a mély völgyek és a magas hegyek, a sűrű zöld erdők a kopár sziklás fennsíkokkal, a városok az ember által érintetlen tájakkal. Nem lehet azt mondani, hogyha láttál egyet, akkor láttad mindegyiket. Minden egyes fjord páratlan élményt nyújt az odalátogatóknak. Többek között azt, hogy itt átélhetjük újra a felfedezés örömét! Ezekben a jég által formált mesebeli tájakon.

5. A Hardangerfjrod. Minden egyes fjord egy jég által vájt műalkotás. Forrás: https://www.visitnorway.com/

A cikket írta: Kovács Ádám geofizikus

Források és további olvasmányok:

A gleccserekről: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/g-A5BD/glecser-AD03/#Lexikonok%5EPallas-Glecser [2]
A fjordokról: http://www.erdekesvilag.hu/a-legszebb-fjordok/
Geomorfológia: http://mek.oszk.hu/02900/02911/02911.htm
Fjordok angolul: https://www.visitnorway.com/things-to-do/nature-attractions/fjords/the-fjords-explained [1]